Elveszni minden napban

Türelmetlenül várom a reggelt,
s ha végre eljő
bátortalanul lesem
takaróm alól,
hogy ma tényleg
az a nap van...

Ma küzdelem és könnyek nélkül
diadalittasság árnyékában
indulok útnak,
s ha egy percre elcsodálom
a Napban fürdőzők sziluettjét,
puha borzongással
lépkedek tovább...
mert ma az a nap van. 

Minden pillanatban
el-nem-engedő ölelésed
sajog derekamon,
s szívemben dereng a szó,
mit reggel a fülembe súgtál
útravalónak. 

Mert ma az a nap van,
amikor este tudom,
hogy engem vársz haza,
engem becézel szemeddel,
és mélységesen szeretsz. 

 
Ma az a nap van,
ami remélem holnap is eljő. 

2013.05.08