moose

moose
moose

2014. november 3., hétfő

Bízom

Keresem
Szemeidben.
Keresem benned.
Lélegezve….
Mélyen….

Fogad-e még,
tud-e még adni,
szeretne-e?

Nem illem a sok kérdés,
de szeretnél-e?
- Bízzak!
S mikor fellegekben
keresném karjaid,
de nem lesz, aki elkap?

- Bízzak, s higgyek!
Úgyis eljön a holnap.
Úgyis megtörik a csend,
hiszen mélyén már a nesz fogan,
s számban már érlelődik a szó.
- Bízom.

Akkor is, ha csak annyit adsz,

mitől te magad megelégszel.

2014. május 18., vasárnap

Viharral vívott...

Viharral vívott
szelíd tavaszban
álmodom.

Bűntelen gyönyörben
fénylő szemeid
gondolom.

Örökre őrzött
mosolyok közt
a kérdést keresem.

Vajon engedsz-e
közel, míg benned a
választ meglelem?

Ölelsz erősen,
de mikor engedsz,
hogy támaszod legyek?

Őszintén nevetve,
de őszinte sírásban
Én is veled remegek.

A fiók mélyének írom,
s most ezen már nem
gyötröm magam.

Várlak, érezlek,
szeretlek szelíden,
csodállak boldogan.

Strawberry


Hagyom...

Most hagyom,
hogy olvass bennem,
míg a gyönyör
előtted mezteleníti
testem,
s arcom téged tükröz,
gyöngyöző szemmel
a félhomályban…

Gyengéd szavak
simítják zsibbadt ajkaim,
s te csak szelíden nézel,
mikor csupasz lelkem
védtelen’ áll eléd.

Dobogó szíved
ezernyi valójára
vágyom:

Haragra, s benne
megenyhülésre.
Bánattal kövezett útra,
majd vigasz ölelésre.
De ki vagyok én,
ki arra kérlek, hogy
mindvégig légy enyém?

Ha sorsom úgy akarja,
sorsodba hímezi
rózsával nevem.

2014. április 28.





Dreaming...


2014. április 24., csütörtök

Esteledő

Esteledő

Még meg nem fogant
gondolatom is vágyod,
s mikor a lomhán
előtűnő álmot
arcodra csókolom,
minden kételyed
vérteddel együtt
magad mellé teszed.

Türelmem csalfa
játékot űz velem,
s tündeként száll tova,
hiszen képtelen lennék
a végtelen utat kivárni,
míg ujjam a bőrödhöz ér.

Gyertyaláng fodrába
gabalyodva izzunk,
s elveszett sóhajjal
fonjuk őrjítő
kínunkat egymás köré.

Még ellen állok
a gombolásnak,
de ruháim útra kélnek
illatod nyomán.
Csak imám maradt.
Míg mézízű csókod,

s karjaid ringatnak el.

2014. április 23., szerda

Törött álmok

Éjjelekben törött álmok,
mint annyiszor…
megint rád várok.
Emlékek közt kerestelek,
mikor csodáltál forrón,
 s tenyered  melengetett.

Először fontad
derekamra karod,
s éreztem, tudtam,
te is úgy akarod…

S most kihunyt a vágy?
Csillagok nélkül
kihunyt az ég,
s nélküled én oly üres vagyok.

Mikor marad a szó,
s elcsuklik hangom,
titkon azt a sóhajt várom,
mikor még is kéne

maradnom.

2014. április 23.

2014. április 14., hétfő

Most engedj...

Most csak engedj sírnom.
Öledbe hajlok,
s érzéseidben merítkezem.
Majd tedd ki lelkem
száradásra,
hisz már nincs ok
a borúra.

Benned született
gondolatokból
fűzöm vigaszom
- míg a Nap fényében
csókolom tenyered,
legbelül csak céltalan

merengés vagyok.

2014. április 14.

2014. február 17., hétfő

Arcomon...

Arcomon bizsergés
illan ujjaid nyomán,
míg lopva csókolsz
- pirulásom nevettet.
Hiszen erdőnkbe
tavasz költözik:
lényünk a fény,
szerelmünk most cseresznyevirág.
Újra és újra éled,
s szívünknek édes

szerelmes gyümölcsöt ád.

2014. február 13.