Most csak engedj sírnom.
Öledbe hajlok,
s érzéseidben merítkezem.
Majd tedd ki lelkem
száradásra,
hisz már nincs ok
a borúra.
Benned született
gondolatokból
fűzöm vigaszom
- míg a Nap fényében
csókolom tenyered,
legbelül csak céltalan
merengés vagyok.
2014. április 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése