Éjjelekben törött álmok,
mint annyiszor…
megint rád várok.
Emlékek közt kerestelek,
mikor csodáltál forrón,
s tenyered melengetett.
Először fontad
derekamra karod,
s éreztem, tudtam,
te is úgy akarod…
S most kihunyt a vágy?
Csillagok nélkül
kihunyt az ég,
s nélküled én oly üres vagyok.
Mikor marad a szó,
s elcsuklik hangom,
titkon azt a sóhajt várom,
mikor még is kéne
maradnom.
2014. április 23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése